Mozibuzi

 - Gulliver utazásai (Gulliver's Travels): hiába Jack Black, engem ez nem vonz. Egyszerűen gagyinak tűnik.

Ezt benéztem. Az előzetes alapján egy gyors szökésre, aztán kb. másfél órán át tartó menekülésre számítottam, de nem így történt. Szerencsére. A film felépítés ugyanis jobb, okosabb ennél.

 - Boszorkányvadászat (Season of the Witch): szinte csak rosszat hallottam róla, de most van kedvem fantasy-hoz, plusz Nicolas Cage és Ron Perlman jelenléte is vonz, szóval előbb vagy utóbb, de meg fogom nézni. 

 - A dilemma (The Dilemma): talán nem meglepő, hogy ez nem érdekel. Még akkor sem, ha Ron Howard rendezte.

 - Emberek és istenek (Des hommes et des dieux): francia dráma. 

 - Rohanás (Faster): erre holnap megyek. Egyszerűen moziban akarom látni Dwayne Johnson bosszúhadjáratát. 

 - Szerelem, pasta, tenger (Mine vaganti): olasz vígjáték. Ha lesz rá időm, akkor talán megnézem.
-dzsolt7-

 - Egy néma kiáltás (Un homme qui crie): francia-belga-csádi dráma.

 - A következő három nap (The Next Three Days): Russel Crowe megszökteti a feleségét a börtönből. Ideje lenne már pótolnom, mert ezt is szeretném megnézni és a Green Hornet-el is el vagyok maradva.
-dzsolt7-

Ez egy igazi moziélmény volt, és megnyugtató, hogy létezik még ilyen! Már jó ideje vártam a filmet, közben egyre gyakrabban néztem meg az előzeteseket, és nem volt könnyű kibírni a hazai premierig, de megérte: maximálisam megkaptam azt, amire számítottam, egyáltalán nem kellett csalódnom. Edgar Wright ismét egy remek alkotással rukkolt elő, és ugyan még csak év eleje van, már most ki merem jelenteni, hogy a Scott Pilgim a világ ellen előkelő helyen fog szerepelni a 2011-es toplistámon.

De ki is az a Scott Pilgrim? Egy amatőr rockbanda 22 éves basszusgitárosa, aki a történet elején egy gimis csajjal jár. Aztán találkozik Ramonaval, aki első látásra elindít benne valamit, és érzi, hogy össze akar jönni vele. Azonban a cél elérésében nem Scott jelenlegi barátnője, vagy az új kiszemelt meghódítása jelenti a legfőbb akadályt. Sokkal nagyobb gondot okoz Ramona 7 gonosz exbarátjának, vagyis exének kiiktatása, ők ugyanis hősünk életére törnek. Így a film egyszerre egy verekedős, szuperhősös sztori, illetve egy mese a fiatalkori szerelemről, párkapcsolatokról, szakításról és csajozásról, hiszen valamilyen módon mindig meg kell küzdeni az exekkel, ha általában nem is életre-halálra.

Scott pedig megküzd, persze nem pontosan úgy, ahogy egy igazi, bátor hős tenné. De Michael Cera (remek választás volt a főszerepre) furán is nézne ki, ha hirtelen hatalmas izmokat növesztene, és Rambo-t megszégyenítő módon bánna el az ellenfeleivel. Ő inkább az eszét használja (az legalább van neki, az izmokkal ellentétben), így néhol egy epikusnak induló küzdelem váratlanul egyszerű megoldással ér véget. Azonban a nagy bunyók kedvelői is ki lesznek szolgálva: néhány esetben elkerülhetetlenné válik a harc, és még két csaj verekedését is láthatjuk. Mindezt vér nélkül, kifejezetten „barátságos” formában. Edgar Wright zseniális látványvilágot hozott létre, olyan a film, mintha egy életre kelt videojáték-képregény kombinációt néznénk természetesen sok-sok apró utalással és ötletes poénnal. Utóbbiak néha már a szó jó értelmében vett hatalmas marhaságokká válnak (pl.: vega rendőrség), de ezek gondolom Bryan Lee O'Malley képregényének köszönhetőek. Direkt le akartam írni a nevét, hiszen őt is megilleti a dicséret az immár Magyarországon is kapható alapanyagért.

A fentiek mellett pozitívan kell még nyilatkoznom a forgatókönyvről, a castingról, a zenéről, és a vágásról is. Vagy ez így már túl tökéletesnek tűnik? Akkor mielőtt az előző állítást részletezném, megemlítem az alkotás talán egyetlen hibáját, már ha ez valóban hibának számít: a Scott Pilgrim a világ ellen erősen rétegfilm, vagyis az emberek többsége valószínűleg közel ennyire sem fog lelkesedni érte. Tipikusan a videojátékokon felnőtt, vagy inkább éppen most felnövő fiatalok lettek megcélozva, őket szólítja meg a történet, ezért talán egy felnőtt üzletember számára nem is mond semmit. De mivel én pont beleesek a célközönségbe, nem is aggódok tovább ezen, hanem kifejtem a bekezdés első mondatát. A castingról csak annyit, hogy minden színész jól játszott, nem találtam gyenge pontot, és még illettek is hozzájuk a karakterek. A meleg szobatárs mosolyai mindent elárulnak, az akciósztárról ordít a nagyképűség, akinek pedig idegesítőnek kell lennie, annak ez maradéktalanul sikerül is. A forgatókönyvnek és a vágásnak köszönhetően több esetben is nagyon kreatívan lett megoldva a jelenetek egymásba fűzése, illetve a cselekmény is végig érdekes volt, a harcok között igazán jó párbeszédek hangoztak el. A zene már inkább ízlés dolga, biztosan nem mindenkinek fog tetszeni ez a stílus, de nekem bejött.

Eme jellemzés után talán már egyértelműnek tűnik a 100%-os értékelés, azonban mégis „csak” 97%-ot kap. Nem igazán tudnék egyértelmű hibát mondani a filmben, mégsem érzem teljesen tökéletesnek, de ez legyen a legnagyobb baj. Örülök, hogy van még tartalmas, szórakoztató, igényes, mégis könnyed tinivígjáték, ami nem a sablonos alkotóelemekből áll össze. Tessék megnézni, legalább a célközönség körében váljon ismertté!

-dzsolt7-

Lehet, hogy Shane Black nem tartozik a legismertebb filmesek közé, mégis sok könnyed szórakozás köszönhető neki. Tőle származik több Halálos fegyver-rész, illetve Az utolsó cserkész című klasszikus alkotás forgatókönyve is. Már ezekből is látszik, hogy nem az élet értelmét kutatja a műveiben, mindössze igazán emlékezetes vígjátékok alapját írja meg. 2005-ben azonban emellett a rendezői szerepet is magára vállalva elkészítette a Durr, durr és csókot.

Első nézésre leginkább a rendhagyó és zseniális narráció fogott meg a filmben, mert előtte nemigen találkoztam még hasonlóval. Az oké, hogy a narrátor a főszereplő, nem is ebben van a lényeg, hanem abban, hogy gyakran kiszól a nézőkhöz, utal más filmekre és öniróniától sem mentes, például felhívja a figyelmet az alkotás kliséire. Ehhez hozzátartozik az is, hogy Robert Downey Jr. egyszerűen parádézik a szerepében, nagyon megy neki. Szinte már jutalomjátéknak tekinthető számára a hollywood-i közegbe kerülő piti tolvaj, Harry Lockhart alakításának lehetősége, hiszen végig kellően vicces tud lenni, és szemmel láthatóan élvezi, amit csinál. De Val Kilmer is jól játssza a Harry társául szegődő meleg magánnyomozót. Ezekhez az teljesítményekhez azonban erősen hozzájárul a remek forgatókönyv is, ami rengeteg idézhető beszólást, és szellemes, vicces párbeszédet tartalmaz. Ezek garantálják a film szavatosságát, ugyanis a poénok nagy része nem csak első alkalommal szórakoztató, sőt akkor talán még túl sűrűnek is tűnhet az alkotás, mert egy humoros mondatot rögtön követ egy olyan, ami a nyomozás szempontjából fontos.

- Hiteles másolat (Copie conforme): francia-olasz dráma Juliette Binoche-al.

- Piranha 3D: vérfürdő morbid humorral és sok fürdőruhás csajjal. Nem rossz, de azért kétlem, hogy a 3D-s jegyárat kifizetem érte.

- Scott Pilgrim a világ ellen (Scott Pilgrim vs. the World): ezt már jó ideje várom, de sikerült kibírnom a hazai premierig. A vizsgaidőszak miatt csak jövő héten tudom megnézni, de utána majd igyekszem írni róla.

- Szerelem és más drogok (Love and Other Drugs): romantikus vígjáték.

- Tamara Drewe: a trailer alapján szimpatikus ez az angol vígjáték, csak kicsit soknak tűnik benne a romantika.
-dzsolt7-

Ahogy tavaly ilyenkor, most is lehet szavazni az előző év legjobb filmjére. Az általam önkényesen kiválasztott 10 jelölt látható a jobb oldalon, de természetesen kommentben bármelyik alkotásra lehet szavazni, aminek 2010-ben volt a hazai premierje. Az esetleges kérdéseket vagy megjegyzéseket szintén kommentben várom. A szavazást február elején fogom lezárni, aztán majd egy bejegyzésben közzéteszem az eredményt. Hajrá!
-dzsolt7-