- Arthur: Maltazár bosszúja: Luc Besson meséjének második része.
- Chéri - Egy kurtizán szerelme (Chéri): némi romantikázás a hétre.
- Max Manus: norvég háborús dráma egy – a valóságban is létezett – szabotőrrel a középpontban.
- Törvénytisztelő polgár (Law Abiding Citizen): teljesen átlagosnak tűnő akciófilm.
-dzsolt7-
Harminc profi bérgyilkos, huszonnégy óra és mindössze egyetlen szabály: ölj, vagy meghalsz. Kell ennél jobb alapsztori egy egyszerű akciófilmnek? Elég csak összeengedni a versenyzőket aztán hadd szóljon.
De a készítők még ezt a remek ötletet is el tudták rontani egy forgatókönyvi hiba segítségével: az első jelenetekben kicsit jobban megismerhetünk néhány gyilkost, így nem is lehet kétséges, hogy ők maradnak majd a végére. Amikor például rögtön az elején ketten összecsaptak, tudtam előre, hogy melyikük fog meghalni. És ez így ment végig, minden harc kimenetele előre kiszámítható volt, legfeljebb a finálé tartogatott egy kis csavart, de azért túlzásba azt sem vitték. Pedig a látvány nagyon rendben volt, nem spóroltak a vérrel, és jól néztek ki az akciójelenetek, főleg a kamionos-buszos rész. Csak annyit kellett volna még tenni, hogy teljesen ismeretlen színészeket szerződtetnek, és véletlenszerűen döntik el, hogy ki lesz a bajnok. Akkor még az is elképzelhető lenne, hogy a nézők a filmbéli perverz sznobokhoz hasonlóan fogadásokat kötnek. Így viszont, maximum arra lehet fogadni, hogy mekkora a valószínűsége egy lelkiismeret furdalásos bérgyilkosnőnek, aki egy alkoholista papot pesztrálgat. Mert ebből akad egy a filmben, és sikeresen unalmassá is tesz jó néhány jelenetet.
A mű tehát ékes példája annak, hogy egy jó alapötlet még semmit sem biztosít, hiszen bármit el lehet rontani. Az első pár perc után még bíztam benne, hogy egy igazán fasza akciófilm lesz, de a kiszámíthatósága és a gyakori ellaposodása egyre jobban elvette tőle a kedvem. Egyszeri nézésre megteszi, ha éppen nincs más, de maradandó élményt nem kell várni tőle. Értékelés: 64%.
- Zombieland: ígéretes horrorparódia, amit jövő héten szeretnék megnézni.
- Az informátor! (The Informant!): a téma nem igazán érdekel, de kíváncsi vagyok Matt Damon-ra ebben a szerepben.
- Astro Boy: a heti animációs film, ami engem ugyan nem vonz, de ettől még lehet jó.
-dzsolt7-
Azóta várom ezt a filmet, amióta megtudtam, hogy egy külföldi rendező által készített magyar sci-fi lesz. Közben kiderült, hogy Pater Sparrow valójában nem más, mint Verebes István fia, Verebes Zoltán, és a mű is sokkal inkább krimi, mint sci-fi. Ezek azonban nem változtatnak azon a tényen, hogy megérte várni rá. Az 1 ugyanis olyan alkotás, amihez hasonlóval eddig nem igazán lehetett találkozni itthon.
Adott egy ritkaságokat áruló könyvesbolt, ahova belép egy idegen, aki egy titokzatos könyvet keresve jutott el idáig. A főnök hátravezeti a raktárba, ahol észreveszik, hogy a teljes árukészlet átalakult, és csak egyetlen mű található meg rengeteg példányban. Egy kiadó és szerző nélküli kötetről van szó, melynek egyszínű fehér borítóján mindössze ennyi áll: 1. De a tartalma az, ami igazán rémisztő. Leírja, hogy mi történik a világon egy perc alatt; hányan halnak meg, vagy éppen hányan élveznek el, amíg mi fogat mosunk. De nem átlagos, kerekített, statisztika adatokról van szó, hanem hosszas kutatómunka eredményeként kapott pontos számításokról. A könyv tehát elsodró erejű információkat tartalmaz az emberiség egészéről. Így aztán a Valóságvédelmi Hivatal ügynökének, Phil Pitch-nek kell kinyomoznia, honnan származik a mű.
Ez tehát az alapsztori, erre épül a kis túlzással magyar mindfuck-nak is nevezhető film. Az biztos, hogy egyszeri nézés után rengeteg kérdés marad a nézőben, melyek közül sok talán az ismétlések után sem múlik el. De nem csak emiatt érdemes többször is megtekinteni Pater Sparrow (maradjunk a művésznévnél) alkotását, hanem egyszerűen csak azért, mert jó. A megfelelő hangulat kialakítása tökéletesen sikerült, és még ebben a fura világban is képes volt magyar maradni a történet, ebben pedig a színészek is segítettek. Mucsi Zoltán simán hozzá a szokásos formáját, azaz nagyon jó alakítást nyújt. De egyáltalán nem marad el tőle Sinkó László, Mácsai Pál vagy Kerekes Vica sem. Mindegyikőjük teljesítménye sokat tett hozzá a filmhez, igazán jó, és emlékezetes munkát végeztek.
Emellett a forgatókönyv is jól lett megírva, mer bár a sztori egy kicsit megfoghatatlan, és nehéz mesélni róla, mégis rengeteg idézhető mondat hangzik el a 91 perces játékidő alatt. Biztosan lesznek, akiket zavarni fog a túl sok bölcsesség, és őket is meg tudom érteni, de nekem ezek kifejezetten tetszettek, és meg is volt a szerepük a műben. Többek között ezért tervezem, hogy amint megjelenik, meg fogom venni dvd-n a filmet, hiszen sok jelenetet szívesen megismételnék, és szeretném, ha valamelyest a történet egészével kapcsolatban is tisztulna bennem a kép.
Negatívumként nem is igen tudok mást megemlíteni, csak azt, hogy néhány vágást túl korainak éreztem, olyan volt, mintha a jelenet vége előtt pár másodperccel változott volna meg a helyszín. Ezt leszámítva azonban a látvány is nagyon jó volt, és dobott az összhatáson. Így tehát az 1-et csak éltetni tudom, mert eléggé elvont és nehezen emészthető ugyan, de kétségtelenül igényes és jó alkotásról van szó, amit megéri majd változó időközönként újra meg újra lejátszani otthon. Azon pedig, hogy a produkció elsősorban nem a magyar piacra van szánva (angol rendezői álnév, feliratok és nevek), nem kell csodálkozni. Volt már olyan hazai film, ami itthon nem igazán talált rá a közönségére, külföldön viszont népszerű lett. Talán a készítők ebben az esetben is ettől féltek. Ez azonban a mű értékéből semmit sem von le, 87%-ra értékelem.
-dzsolt7-
- Alkonyat - Újhold (The Twilight Saga: New Moon): a pucsító vegavámpírok visszatérnek. Valaki megírhatná, hogy mennyit szerepel Dakota Fanning a filmben.
- Amikor 13 újhold van egy évben (In einem Jahr mit 13 Monden): 13 újhold? A tinilányok örülnének. Talán a sors fintora, hogy ez a két film egyszerre kerül a hazai mozikba. Egyébként egy 1978-as NSZK drámáról van szó.
- Holdhercegnő (The Secret of Moonacre): Csupó Gábor fantasy-meséje főleg angol színészgárdával.
- Az irányítás határai (The Limits of Control): Jim Jarmusch új filmje is hoz egy kis művészi hatást a hétre.
- Paranormal Activity: minimál-költségvetésből készült horror, amivel sokat szakítottak, de én nem szeretem az ijesztgetésnek ezt a fajtáját.
-dzsolt7-
Igaz ugyan, hogy nem lehet letölteni őket, hanem csak online nézhetőek, de attól még nem kell fizetni értük. Pótolható itt például a Pánik, a Fehér tenyér, a Fekete kefe és egy nagyon érdekes és rendhagyó természetfilm a Budapesti vadon is. Emellett a választék folyamatosan frissül, tehát érdemes figyelni az oldalt. Az Indavideó ötlete mindenképpen dicsérendő, hiszen ennél kedvezőbb és legális ajánlat nem igazán akad. Erre fáradjon, akit érdekel.
-dzsolt7-
- 2012: nem szeretem a katasztrófafilmeket, így hiába szimpatikus a szereplőgárda, nem hiszem, hogy megnézem.
- Don Quijote szamarancsa (Donkey Xote): spanyol-olasz animációs film, amelyben az ismert történet látható, de ezúttal a szamár szemszögéből.
- A próféta (Un prophete): börtönben játszódó dráma, ami egész érdekesnek tűnik.
- Tiszta napfény (Sunshine Cleaning): amerikai film, aminek a tartalom alapján eléggé európai hangulata van.
-dzsolt7-
- Karácsonyi ének (A Christmas Carol): Robert Zemeckis filmesíti meg Charles Dickens művét egy eléggé bíztató színészgárdával.
- A legbátrabb város: magyar film, ami azt mutatja be, hogy verték vissza a cseheket az első világháború után a balassagyarmatiak.
- Páros mellékhatás (Couples Retreat): erre a hétre is jutott egy a „kedvenc” műfajomból.
- 1: magyar sci-fi Mucsi Zoltánnal a főszerepben, érdekel.
- Szobafogság: a harmadik „magyar” film a hétre. Ez sem tűnik rossznak, de azért az 1 jobban vonz.
- The Brothers Bloom - Szélhámos fivérek (The Brothers Bloom): szélhámosok? Átverések? Ez az egyik kedvenc témám.
-dzsolt7-
A magyar filmek többsége viszonylag kevés pénzből készül, mégis akad néhány, ami a sztorinak, a színészeknek, vagy éppen az ötletes megoldásoknak köszönhetően le tudja küzdeni az anyagi nehézségeket, és kiemelkedik a többi közül. Ez az, ami Mészáros Márta új filmjének sajnos nem sikerült.
A gondok rögtön az első jelenetben kezdődnek, amikor a férfi főszereplő öccsét alakító színész hihetetlenül rossz játékot mutat be. Nem emlékszem, hogy valaha láttam voltam ennyire szánalmas alakítást, egyszerűen fájt nézni, amit csinál. Még jó, hogy ő keveset szerepelt a többiekkel meg nem volt ekkora baj. Fekete Ernő ugyan kissé szürkén teljesített, de Eszenyi Enikővel és Kováts Adéllal meg voltam elégedve. Kár, hogy még ők sem tudták jelentősen feldobni a sztorit. Pedig az alapötlet jó. Meg van benne az esély, hogy más szemszögből lássuk az ’56-os eseményeket illetve a 3/3-as ügynökök helyzetét, emellett megismerjünk egy kevésbé emlegetett, mégis fontos történelmi alakot, Kéthly Annát. A történet azonban mindezek ellenére nagyon lapos lett. Voltak ugyan konfliktusok és minimális fordulatok, de izgulni egy percig sem tudtam a filmen, sőt több jelenetet is untam. Gyakorlatilag akármi történt a vásznon, a hangulat végig leginkább egy vízszintes vonalra hasonlított, még a tetőpont elkülönítése sem egyszerű.
És ehhez az egyhangúsághoz jönnek még a monoton zenék és az életszerűtlen párbeszédek. Sokszor érezhető, hogy túlságosan is be van állítva egy jelenet, és ezáltal teljesen sterillé válik, de ez sok más hazai műnél is megfigyelhető. A negatívumok sorát pedig egy aprósággal zárom, de akkor is meg kell jegyeznem, hogy a végig jelenlevő ’Hunnia’ felirat zavaró volt.
Viszont a mű mellett szól, – és én ennek örültem a legjobban – hogy nem erőlteti túlságosan a politikát. Nem akarja a nézőbe sulykolni a szociáldemokrata irányzat követését, inkább különböző nézőpontokat mutat be. Egy jobban megírt forgatókönyvvel és esetleg egy jobb színészgárdával, akár még egy emlékezetes alkotás is lehetett volna belőle, amit minden évben szívesen megnézek az ünnep alkalmából, így azonban csak a botrányos nyitójelenet fog megmaradni belőle, illetve az, hogy tanítás helyet nézhettem meg. Kár érte, de csak 55%-ot tudok rá adni.
-dzsolt7-
- Szuperbojz: már önmagában a sok negatív kritika miatt is érdekel, emellett szerepel benne többek között Mucsi és Stefanovics, plusz nekem még a poszter is tetszik.
- Gamer - Játék a végsőkig (Gamer): a Crank készítőinek újabb akciódús mozija.
- Az időutazó felesége (The Time Traveler's Wife): időutazásos romantikus dráma – érdekes.
- Fausta éneke (La teta asustada): spanyol perui dráma.
-dzsolt7-
