Harminc profi bérgyilkos, huszonnégy óra és mindössze egyetlen szabály: ölj, vagy meghalsz. Kell ennél jobb alapsztori egy egyszerű akciófilmnek? Elég csak összeengedni a versenyzőket aztán hadd szóljon.
De a készítők még ezt a remek ötletet is el tudták rontani egy forgatókönyvi hiba segítségével: az első jelenetekben kicsit jobban megismerhetünk néhány gyilkost, így nem is lehet kétséges, hogy ők maradnak majd a végére. Amikor például rögtön az elején ketten összecsaptak, tudtam előre, hogy melyikük fog meghalni. És ez így ment végig, minden harc kimenetele előre kiszámítható volt, legfeljebb a finálé tartogatott egy kis csavart, de azért túlzásba azt sem vitték. Pedig a látvány nagyon rendben volt, nem spóroltak a vérrel, és jól néztek ki az akciójelenetek, főleg a kamionos-buszos rész. Csak annyit kellett volna még tenni, hogy teljesen ismeretlen színészeket szerződtetnek, és véletlenszerűen döntik el, hogy ki lesz a bajnok. Akkor még az is elképzelhető lenne, hogy a nézők a filmbéli perverz sznobokhoz hasonlóan fogadásokat kötnek. Így viszont, maximum arra lehet fogadni, hogy mekkora a valószínűsége egy lelkiismeret furdalásos bérgyilkosnőnek, aki egy alkoholista papot pesztrálgat. Mert ebből akad egy a filmben, és sikeresen unalmassá is tesz jó néhány jelenetet.
A mű tehát ékes példája annak, hogy egy jó alapötlet még semmit sem biztosít, hiszen bármit el lehet rontani. Az első pár perc után még bíztam benne, hogy egy igazán fasza akciófilm lesz, de a kiszámíthatósága és a gyakori ellaposodása egyre jobban elvette tőle a kedvem. Egyszeri nézésre megteszi, ha éppen nincs más, de maradandó élményt nem kell várni tőle. Értékelés: 64%.-dzsolt7-
