Először nem akartam erről a filmről írni, de feltűnt, hogy az utóbbi időben kifejezetten pozitív értékelések születtek a blogon, ebből pedig arra lehetne következtetni, hogy mindig sikerül megtalálnom a jó, vagy legalábbis nekem tetsző műveket. Azonban ez közel sem így van, elég gyakran szaladok bele gyengébb minőségű alkotásokba is, pont, mint ebben az esetben.
Pedig most bíztam benne, hogy a Stiller-Murphy páros rendesen meg fog nevettetni. Régebben ez még sikerült is nekik, de vagy ők lettek unalmasabbak és egyhangúbbak az idő múlásával, vagy az én ingerküszöböm emelkedett meg, ahogy egyre több filmet láttam, mert manapság már egyikük nevének hallatán sem kapom fel a fejem. A Hogyan lopjunk felhőkarcolót?-tal kapcsolatban azonban valamiért mégis reménykedtem. Nem kellett volna, hiszen már az előzetes sem igazán fogott meg, de azért akartam adni még egy esélyt a fiúknak. Az eredmény sajnos csak egy erőteljes csalódás lett. Pedig az alapötletből még simán ki lehetett volna hozni, hogy egy élvezetes bankrablás-paródiát, de aki arra vágyik, annak inkább a Légypapír című alkotást ajánlom, ugyanis itt nem sok jót tudok elmondani a megvalósításról. Nem is az, hogy rossz film lenne, inkább túlságosan átlagos és jellegtelen, ez a színvonal pedig nem éri meg a mozijegy árát. Van benne pár jó poén, és valamilyen szinten még szórakoztató is, de csak az utóbbi egy év premierjeit nézve is nem egy ennél jobb vígjátékot tudnék ajánlani a nevetni vágyóknak.
