Nem könnyű erről a filmről írnom, de mégis muszáj. Nem könnyű, mert műfajilag sem igazán tudom besorolni, és a tartalmát sem egyszerű elmesélni, annak, aki még nem látta. Viszont muszáj, mert nekem nagyon tetszett, és minél több embert szeretnék a megtekintésére buzdítani, mivel tényleg remek alkotásról van szó.
Ha már műfajról van szó, akkor leginkább olyan a Versus, mintha a túlélőhorrorokat vegyítenénk a Mortal Kombat-szerű verekedős filmekkel és az abszurd humorú vígjátékokkal. Érdekes elegynek tűnhet, és az is. Éppen ez adja a film változatosságát. A kb. 10 perces masszív lövöldözéses jelenet – amelyben élőhalottak a célpontok – is pont az apró humoros megmozdulások miatt nem volt unalmas számomra. A zöld inges csávó (merthogy neve nincs) pedig egyszerűen zseniális, ő a kedvenc karakterem. Nagyon bejött, ahogy a mimikáját és minden egyes mozdulatát mesterien eltúlozza. Nekem ő a távol-keleti Benicio Del Toro.
Na, ő a zöld inges arc, középen, fegyverrel
Talán éppen ezért nem is veszi magát teljesen komolyan a Versus, hanem bizonyos jelenetekben inkább önmaga paródiáját adja, de tényleg olyan szinten mintha egy vígjátékról lenne szó, az elvontabbik fajtából. Amikor például a főhős (neki is csak rabszáma van: KSC2-303) felvesz egy fekete bőrkabátot és felcsendül az ilyenkor megszokott dallam, akkor érezhető a filmben megbúvó (ön)irónia. Az ilyen pillanatokra pedig mindenképpen szükség van ahhoz, hogy ne „csak” egy újabb ázsiai harcos akciófilmet lássunk, hanem többet annál. Mert ez az alkotás jól észrevehetően különbözik a társaitól, leginkább talán a teljesen jó értelemben vett elborultsága miatt.
Végezetül pedig következzen a számszerű értékelés, ami 90%. Lehetne több, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy néha egy kicsit untam és valamivel hosszabbnak is találtam az ideálisnál. De ettől függetlenül ajánlom bárkinek, aki szereti az ázsiai filmeket, a jó bunyókat, vagy éppen csak sok lövöldözést és lőport akar látni. Ezekben nincs hiány.
-dzsolt7-
