Amint megláttam az old school, jogi témájú krimi-thrillert ígérő előzetest, rögtön tudtam, hogy ezt minél hamarabb meg akarom nézni, hiszen mindig is vonzottak a tárgyalótermi sztorik. Már kiskoromban megfogtak Petrocelli ügyei, és azóta is szívesen nézek ügyvédes-nyomozós alkotásokat. Brad Furman filmje pedig pontosan ilyen… vagyis majdnem pontosan.
Kezdetben követi a hasonló műveknél megszokott nyomvonalat, de végül nem arra megy ki a játék, mint általában. Más szemszögből ismerhetünk meg egy sokszor látott helyzetet, hiszen a taktikus ügyvédi húzásokon van a hangsúly, nem azon, hogy ki a bűnös. Ez az ötlet nagyon tetszett, a másik kellemest csalódást okozó dolog pedig Matthew McConaughey játéka volt. A teljes játékidő alatt hiteles alakítás nyújtott, akár a laza és szemtelen, akár a kétségbeesett és fenyegetőző figurát kellett hoznia. A másik főszereplő, Ryan Phillippe is jó volt az irritáló playboy szerepében, de neki azért itt-ott akadtak gyenge pillanatai.
A történet szerint Mickey Haller profi védőügyvéd, akinek a legkevésbé sem okoz lelkiismereti problémákat, hogy naponta bűnös embereket kell képviselnie a pénzért. Attól viszont sokkal jobban tart, hogy egy ártatlan ügyfelét nem sikerül megmenteni a börtönbüntetéstől. Aztán egy nap elvállalja Louis Roulet védelmét, mert sokat szakíthat vele, és nem tűnik bonyolult menetnek. Persze az egyszerű esetekre nemigen lehet filmet építeni, így itt is folyamatosan újabb részletekre derül fény. Ezeket pedig okosan adagolják, nem játszanak a nézők türelmével, csak néhány kérdést hagynak nyitva a befejezésig.
Annak pedig külön örültem, hogy a film „mindössze” bemutatja az amerikai igazságszolgáltatási rendszert, és annak visszásságait, de nem próbál ezzel – vagy bármi mással – kapcsolatban semmilyen tanulságot lenyomni a torkunkon. A főszereplő jelleme változik ugyan az események során, azonban a kezdeti tulajdonságai sem vesznek el. Így, egy izgalmas, érdekes jogi történetet néztem végig akármilyen erőltetett mondanivaló nélkül. Persze el lehet gondolkodni az ügyvédi munka kettősségén, de erre nincs szükség a teljes szórakozáshoz. Amit egyébként megad Az igazság ára, vagyis mindenképpen ajánlott néznivaló. Negatívumként igazából csak azt tudom megemlíteni, hogy a fent említett ötleten kívül nem sok újítást tartalmaz, de azt már mindenki döntse el maga, hogy ez számára mennyire fontos egy ilyen filmnél. Nekem nem hiányzott különösebben. Értékelés: 83%.
-dzsolt7-
