Ha valaki egy horror-vígjátékot szeretne elkészíteni, akkor erre a célra talán a zombik a legalkalmasabb alapanyagok. A Haláli hullák hajnalában is tökéletesen beváltak, és itt sincs ez másképp. A Zombieland ugyanis méltó arra, hogy a kategória egyik – ha nem a – legjobb alkotásával legyen összehasonlítva. Igaz, hogy nincs különösebb értelme párhuzamok felállításának a két mű között, mivel csak az élőhalottak és a minőség közös bennük, a hangulat teljesen más.
Zombieland-ben ugyanis sokkal pörgősebbek az események, rohangálnak az élőhalottak, a négy főszereplő pedig lövi őket szinte megállás nélkül, akár egy akciójátékban. Mindössze nagyjából félúton lassul le a cselekmény, de a befejezésben már újra visszatér a kezdeti tempó. Én személy szerint ugyan jobban kedvelem a lassan vánszorgó zombikat, mégis kétségtelen, hogy ebben az esetben ez a változat volt a jó döntés, hiszen nagyon jól néz ki a különböző módokon végrehajtott elpusztításuk. Emellett a Columbus által összeállított listát tartom a másik legnagyobb pozitívumnak. Nagyon ötletes, logikus, és jó pár sablont ki is figuráz. Tetszett, hogy gyakorlatilag pusztán az eszével meg tudott menekülni az élőhalottá válástól. Az ehhez kapcsolódóan megjelenő feliratok is teljesen beillettek a képbe, és ráerősítettek a videójátékos hangulatra.
A legnagyobb arc mégis Woody Harrelson karaktere, Tallahassee volt. Végig látszott rajta, hogy nincs ellenére a gyilkolás, de amit a vidámparkban művelt a kigyóbőr dzsekijében és a hihetetlen lazaságával, azzal új értelmet adott macsó zombiirtó kifejezésnek (már, ha bárki használja ezt a kifejezést egyáltalán). A csajokkal sincs semmi gond, sem a játékukra, sem a karakterükre nincs panaszom, mindössze egy esetleges logikai hiba tűnt fel velük kapcsolatban. A túlélők elvileg az úticéljuk alapján kapnak nevet, azonban Wichita és húga ugyanoda tart, a nevük mégis különböző. De efelett könnyen szemet tudtam hunyni, viszont a klisés romantikázás már jobban zavart. Nem szeretem, amikor egy parodisztikus filmben elkövetik ugyanazt a hibát, ami a kifigurázott művekben vagy műfajban jellemző. Persze bele lehet magyarázni, hogy az igazából irónia volt, de nekem sokkal inkább tűnt egy unalmas és sablonos jelenetnek. Szerencsére hamar elmúlt, és nem rontott az összélményen.
Mert élmény az mindenképpen van. Ha már valaki mostanában úgy dönt, hogy igazi popcorn-mozira ül be, akkor leginkább Zombieland meglátogatása ajánlott számára, itt ugyanis szűk másfél órányi kellemes szórakozás vár rá jó poénokkal, frankó zenével és egy remek cameoval . Ennél több pedig nem is kell ettől a műfajtól. Értékelés: 83%.
-dzsolt7-
