Két olyan filmről fogok most írni a kult kategóriában, amiket valószínűleg kevesen ismernek és közülük is kevesen szeretnek, nekem viszont nagyon tetszettek, és a behatárolhatatlan műfajuk a kedvenceim közé került. Azért nem lesz róluk külön-külön bejegyzés, mert rengeteg hasonlóság van köztük, emellett a véleményem is szinte ugyanaz mindkét mű esetében és nem szeretném önmagamat ismételni.
- The Machine Girl -
Mióta láttam a Versus-t mániákusan keresem az olyan típusú alkotásokat ezért sikerült belefutnom néhány eléggé gyenge japán filmbe, aztán rátaláltam a Robogeisha előzetesére, aminek annyira megörültem, hogy annak idején külön postot is kapott. Onnan pedig már csak egy lépés volt, hogy megnézzem a rendező korábbi munkáit. A The Machine Girl bemutatója rögtön meggyőzött és el is kezdtem letölteni, de Berlinben rátaláltam a gyönyörű fémdobozos kiadásra, amit nem tudtam otthagyni. Ennyit a saját történetemről, most következzen a mű jellemzése.
- Tokyo Gore Police -
Sok esetben mondják, de ez tényleg az a film, amit csak utálni vagy imádni lehet, és én persze az utóbbi kategóriába tartozom. Egyszerűen csodálatosnak tartom Noboru Iguchi filmjét, ami a maga komolytalanságával és gagyiságával új színt visz a mozgóképes világba. Na jó, nem egy forradalmi alkotás, de az első ilyen típusú mű, ami láttam, ezért nagy hatással volt rám. Tarantino próbálkozhat a Kill Bill-el és Rodrigez is a Terrorbolygóval, de úgy látszik ezen a téren a japánok verhetetlenek. Valamiféle beteg kreativitás lakozhat bennük, melynek segítségével olyan jeleneteket is összehoznak, ami az európai vagy amerikai emberek többségének eszébe sem jutna. De talán mégsem ez a legjellemzőbb elem ebben a két filmben, hanem a vér, ami rendkívül gyakran és intenzíven van jelen. Ha valami vérzik, akkor a nagy nyomással kispriccelő vörös lé az egész képernyőt betölti. Az emberek változatos és meglehetős látványosan elhalálozásához pedig a legtöbb esetben humor is párosul, ami erősen morbid és beteg. Ez jelzi azt is, hogy eme két alkotást a készítők sem gondolták teljesen komolyan. De, hogy is lehetne egy olyan jelenetet komolyan venni, amelyben egy férfi a mutálódott nemi szervével lövi le a rendőröket? Ebben az esetben két nézői magatartás létezik. Vagy megbotránkozni a látottakon és végigszenvedni esetleg idő előtt kikapcsolni a lejátszót, vagy felfogni, hogy mindössze egy elborult vicc az egész. Én az utóbbi módszert követtem és mindkét alkotással teljesen meg vagyok elégedve. Biztos, hogy ha ezek után egy látványos, pörgős, véres filmet akarok majd nézni, különösebben bonyolított sztori és mély erkölcsi tanulság nélkül akkor ezeket a műveket fogom választani, mert minden megvan bennük, ami az agy kikapcsolásához szükséges.
- Tokyo Gore Police -
A Tokyo Gore Police talán még a kedvenceim köré is befúrta magát, hiszen a maga kategóriájában szinte már tökéletesnek mondható. Amikor a The Machine Girl után azt hittem fel vagyok készülve mindenre, akkor a TGP bebizonyította, hogy még nem láttam semmit. Végig csak ámultam, és a 110 perces játékidő nagyon rövid volt, simán néztem volna még 1-2 órán át. Az akciók nagyon rendben vannak, a zenék a kellő időben pörögnek fel, természetesen vérből és nem megszokott poénokból sincs hiány, emellett még minimális csavarokat is találhat a sztoriban az, akinek ez ebben az esetben fontos. Gyakorlatilag mindent tartalmaz, amire egy ilyen alkotásban szükség van. Aki szereti ezt a stílust, semmiképpen se hagyja ki, mert szerintem egy igazi gyöngyszem. De hozzá kell tennem, hogy eddigi tapasztalataim alapján ezzel a véleményemmel nem sokan fognak egyetérteni. Tipikus rétegfilmről van szó, ami bizonyos körökben kultuszstátuszig is viheti, a nézők többsége viszont rossz emlékkel emlékszik majd vissza rá, ha egyáltalán végignézni. Nem is tagadom, hogy ennek a bejegyzésnek részben az is a célja, hogy a vállalkozó kedvűeket a The Machine Girl vagy a Tokyo Gore Police kipróbáltatására buzdítsam. Talán az előbbivel célszerűbb kezdeni, mert az kevésbé beteg, de utána ajánlott pótolni a másikat is. Aki pedig tud a fentiekhez hasonló alkotásokról, az ne habozzon, és írja meg a címeket kommentben vagy akár e-mail-ben.
-dzsolt7-
