Az emberek többségét megviseli, ha meghal az apja, viszont közel sem így van ezzel Christoffer, akit az apja 12 éves korában hagyott el. Számára ehhez az eseményhez semmilyen érzelem nem társul, csak gond neki az egész. El kell utaznia Prágába, elintézni a papírokat, aztán hazaszállíttatni a holttestet Dániába, hogy ott eltemethessék. Erre az útra elkíséri a felesége, Maja is, de ekkor talán még nem sejtik, hogy mennyire sorsfordító utazás lesz ez a házasságuk számára.
Christoffernek két okból sincs könnyű helyzete Prágában: egyrészt hallgatnia kell az apját dicsőítő szavakat több embertől is, miközben ő egyáltalán nem szerette őt, amiért elhagyta. Másrészt tud róla, hogy a felesége megcsalja őt, és szembesíti is ezzel. Ekkor már világossá válik mennyire fontos is valójában ez a prágai „kiruccanás” számára. Megváltozhat az apja emlékéhez való viszonyulása az új információk alapján, és a házassága jövője is most dőlhet el. Nagyon tetszettek azok a jelenetek ahol a házaspár nyíltan beszélt egymással a feleség szeretőjéről. Ezekből kiderült, hogy gyakorlatilag már csak Prága köztük a kapocs, ha Maja hazautazik mindennek vége. És jó volt látni azt is, ahogy össze voltak zavarodva az érzelmeiktől. Már ők sem tudták ki kit szeret, vagy kihez tartozik és ezt remekül mutatja be a rendező.
Körülbelül a film háromnegyedénél fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy a Prágai történet olyan mintha az érzelmek katalógusa lenne. Persze nem az amerikai limonádéfilmekből vagy a Barátok köztből ismert kamuérzelmeké. Itt teljesen érthetőek voltak a szereplők döntései, és sablonok sem igazán hangzottak el a szájukból. A férj bemutatta az átlagos férfit és annak gondolkodását, a feleség pedig ugyanezt tette az átlagos nővel. Mindezt úgy, hogy egy percre sem éreztem nyálasnak a cselekményt. Ebben segített, hogy ritkán, de mindig jókor, fel-feltűnt egy kis fanyar humor. Ennek a keveredésnek hála elkönyvelhetek egy újabb jó dán filmet. Negatívumként mindössze azt tudnám felróni, hogy az elején néha előfordult, hogy unatkoztam a lassan haladó események miatt. De később a cselekmény is beindult kissé, és én is hozzászoktam, így onnantól már kiválóan szórakoztam, és elégedetten jöttem ki a teremből. 81%
-dzsolt7-
