Vinnie Jones, Michael Madsen, Larry Bishop, Eric Balfour, csajok, motorok. Ezek miatt néztem meg a Hell Ride-ot, és ezekben nem is kellett csalódnom. Azonban, ha bármi más is vártam volna a filmtől, azt már bajosan kaptam volna meg. A fent felsorolt dolgokon kívűl ugyanis szinte semmit sem tartalmaz. Persze ez nem feltétlenül baj.

Sőt, ezzel még semmi baj sincs. Emellett a sivatag jó választás, mint helyszín, és a modern vadnyugatos hangulat is tetszett. Idáig tehát minden rendben van, és közel áll a produkció ahhoz, hogy valami igazán emlékezetes szülessen, amit szívesen nézünk meg újra és újra. Azonban a készítők, kicsit túlkomolykodták a dolgot, vagy nem is tudom, mivel tudnám a legjobban kifejezni, azt, amit végülis csináltak. Mindenesetre nagyon remélem, hogy ez csak afféle álkomolyság és a karakterek lazasága is szándékosan erőltetett. Igazából végig nem tudtam eldönteni, hogy mi is volt a rendező-forgatókönyvíró, Larry Bishop célja a Hell Ride-al, pedig ez nem mindegy. Ha csak egy viccnek és saját maga paródiájának szánta, akkor jól sikerült, azonban, ha komolyan gondolta, akkor elég gyenge.
Az is érdekes, hogy a film mindössze 80 perces mégis nem egy jelenetet untam. Michael Madsen és Eric Balfour kocsmai verekedését például már rossz volt nézni. Egyébként a színészi játék egészen rendben volt, mindenki hozta, azt, amit itt lehetett. Kiemelném Vinnie Jonest, aki igaz, hogy semmi újat nem mutat, az eddig alakított karaktereihez képest, de azt mégis jól csinálja. David Carradine-t, pedig jó volt újra látni. Vannak ugyan filmjei mostanában is, de én már elég régen „találkoztam” vele.
A cselekmény középpontjában egy átlagos bosszú áll, az viszont mégis dicsérendő, hogy a sablonok ellenére sikerült a sztorit nem az általában megszokott módon bemutatni.
Általában az utolsó bekezdésben szoktam írni, hogy kinek ajánlom az adott filmet, itt viszont bajban vagyok, ugyanis nem nagyon tudom, hogy kinek is ajánlhatnám a Hell Ride-ot őszintén. A legerősebb érv a megnézése mellett az, hogy csak 80 perc, és, hogy a motorozós jelenetek hangulata elég frankóra sikeredett. Emellett adok egy tippet: semmiképpen ne vegyük komolyan, mert az sokat rontana a szórakozáson. Egy unalmas estén azonban egészen nézhető, főleg haverokkal. Így talán meglepő, de még az sem kizárt, hogy egyszer én is újra megejtem majd. Még akkor is, ha értékelésként csak 62%-ot adok rá.
-dzsolt7-