Amikor az első infókat elolvastam rögtön megfogott az ötlet, és úgy gondoltam, hogy ebből akár még egy Golyózápor-szerű agyatlan akcióorgia is lehet, csak itt autókkal. Aztán később, ahogy jöttek az új anyagok, lassan csökkeni kezdett bennem a lelkesedés, míg végül már egyáltalán nem vártam sokat a Halálfutamtól, csak átlagos szórakozást. De még így is sikerült csalódnom.
Kezdem a legpozitívabb dologgal: a versenyek előtti narrálás. Hangulatos volt, életszerű, és olyan hatással bírt, mintha tényleg élőben nézném a futamot. Amik még elmentek azok maguk a versenyek voltak. De egy erre épülő filmben az nagyon kevés, ha csak „elmennek”. Ahhoz, hogy alapozni lehessen rájuk, sokkal jobban ki kellett volna dolgozni őket. Ugyanis kiszámíthatóak (ez az egész cselekményre is igaz) és erőtlenek voltak. Arra célzok, hogy simán elfért volna több morbiditás és vér is, mert ezek az elemek csak nagyon ritkán fordultak elő. Emellett a látvány sem volt az a „szájtátós” fajta. Nem mondom, volt pár ütközés, ami tényleg jól nézett ki, de semmi több. A fegyverek és pajzsok felvétele pedig elég gagyin lett megoldva, de ezt lehet, hogy csak én látom így.
És akkor eddig még a jó részről írtam. Vagyis azokról az elemekről, amik a többihez viszonyítva jók. Mert amikor két futam között erőltetik a drámai részt és a párbeszédeket, az borzasztó. Itt erre egyáltalán nem lett volna szükség, ezzel ellentétben az első kb. fél óra csak ilyen jelenetekből áll össze. Ezekben, a jelenetekben kis túlzással minden mondat egy sablon, és a nagy részüket még azelőtt ki lehet találni, mielőtt a szereplők kimondanák azokat. Régen szenvedtem ennyire egy filmes dialógus nyomon követése közben. Szinte már én éreztem magam rosszul, amiatt, hogy sikerült minden eredetiséget mellőzni.
Ezek után fura lenne, ha ajánlanám a filmet, de nem teszem. Ha valakit érdekel, akkor inkább nézze meg a trailert háromszor egymást. Ezzel időt spórol, és semmi lényegesről nem marad le. Mert a Halálfutam összegezve nem más, mint átlagos versenyek, nagyon rossz és unalmas összekötő jelenetek és az új ötletek teljes hiánya. Ezzel szemben mindössze a narrációt tudom nyugodt szívvel felhozni a mérleg másik oldalára. Ennek megfelelően a százalék sem túl magas, amit kap, konkrétan: 50%. Végig próbáltam élvezni, de nem igazán sikerült - számomra egyáltalán nem volt szórakoztató mű. Visszatekintve a rá szánt időt pocsékolásnak tartom. De leginkább mégis az zavar, hogy ebből akár egy teljesen jó film is lehetett volna, amire bármikor szívesen emlékszek vissza. Erre biztos nem fogok.
-dzsolt7-
