Nocsak, egy újabb westernre akadtam a 3:10 to Yuma után, de ezúttal már a boltban. Valahogy megfogott a borítója: Liam Neeson és Pierce Brosnan egymás mellett, pisztollyal-késsel, kihalt tájjal a háttérben egész jól néznek ki. Ehhez még hozzájött a 950 Ft-os ára, és máris egyértelmű vétel volt.
A film egy jó kis üldözős résszel indít, ahol nem tudom miért, – talán a berögződés miatt – de a menekülő Brosnan tűnik a jófiúnak, míg az üldöző Neeson és felbérelt bandája a rosszarcoknak. De ha jól megnézzük, ők sem feltétlenül gonoszak, nem gyilkolásznak útközben össze-vissza, nekik csak Brosnan kell. Az pedig különösen tetszett, hogy amikor kiszállt valaki az üldözők bandájából, a főnök nem öli meg – mint, ahogy az ilyen esetekben lenni szokott – mindössze csak a lovát lövi le… mert az a boss tulajdona volt.
A film végére pedig már tényleg ember legyen a talpán, aki biztosan el tudja dönteni, ki a jó és ki a rossz fiú (mert csúf nincs).
Mivel az utolsó western amit láttam és értékeltem a Yuma volt és mostanában nem is túl sok alkotás születik ebben a műfajban, elkerülhetetlen, hogy valamelyest összehasonlítsam a két filmet. A Serephim Falls ugyan talán kevésbé pörgős, néhol kicsit lassú tempójú, mégis kissé összerakottabb, kidolgozottab összképet ad.
A film végére külön érdemes kitérni, mert miután a két főszereplő találkozik, valamelyest elveszik az addig fennálló teljes realizmus. Az itt felbukkanó két érdekes figura kicsit valószerűtlennek tűnik. Hőseink velük való beszélgetése képzelődésnek is tűnhet, mégis kézzel fogható bizonyítéka van. De mindez csak út a két férfi végső párharcához, aminek végül be kell következnie.
A befejezés kicsit sablonos, de ez ebben az esetben valamilyen szinten érthető. Bár szerintem jobb lett volna egy valószerűbb és kissé eredetibb lezárás, ezzel is meg tudtam békélni, akárcsak azzal a ténnyel, hogy megvettem a filmet. Mindenképpen megérte az árát, és egy unalmas délutánon még újranézésre is esélyes. Értékelésként pedig 84%-ot kap tőlem.
-dzsolt7-
