Szinte csak negatív véleményekkel lehet találkozni a filmmel kapcsolatban, így most meg kell védenem. Persze én is tudom, hogy ez nem egy hibátlan klasszikus, de szerintem attól még a sorozat méltó darabja. Még akkor is, ha divat mindig a legfrissebb részt a legrosszabbnak nyilvánítani.

Nekem viszont az első Fűrész után ez tetszett a legjobban. Egy ideje tervezem az újranézést, hogy teljesen összeálljon a sztori, de szerencsére itt nem volt szükség az előzmények pontos ismeretére, elég volt az, amit a visszaemlékezések során láthattunk. Igaz ugyan, hogy ezek a flashbackek lassítják a cselekmény előrehaladását, de én általában mégis örülök nekik, mert újabb információkat tudhatok meg az előző részekről, vagy új szemszögből láthatom azokat. Azonban ezek az utólagos hozzáfűzések sokszor elég erőltetett hatásúak, amiről talán a készítők cserélődése is tehet. Nem tudom mennyire volt kommunikáció a filmek alkotói között, de többször is úgy éreztem, mintha eredetileg nem az lett volna a cél egy karakterrel, mint ami végül kisült belőle.

Színészek tekintetében, talán csak Tobin Bellt szükséges megemlíteni, mert a többiek játéka legfeljebb átlagos volt. Ő sem alakított igazából túl nagyot, de neki már a nézése is elég ahhoz, hogy mindenki Jigsawet lássa benne, hiszen annyira összeforrt a karakterrel. Rajta kívűl jó volt még látni a mellékszereplőként felbukkanó Morrist a 24-ből.

Ami a legnagyobb bajom, nem csak a Fűrésszel, hanem a legtöbb horrorral az az, hogy a sötét helyszíneken gyakran alig lehet valamit látni. Azt megértem, hogy nem lenne okos dolog, egy nyitott helyen berendezni a csapdákat, de azért el lehetne már rabolni egy villanyszerelőt is, hogy legalább rendesen meg legyenek világítva.