Először is egy dolgot szeretnék leszögezni a filmmel kapcsolatban: ez nem a Ravasz, az agy… és nem is a Blöff, csak valami azokhoz hasonló! Ezért felesleges is hasonlítgatni, és akkor senkit nem érhet csalódás. Mert ha önmagában nézzük a RocknRolla nagyon-nagyon frankó.
Sok kritikussal ellentétben nekem a Revolver is tetszik, de itt már egyértelműen visszatér Guy Ritchie ahhoz, amiben igazán profi: a londoni gengszterekhez. A cselekmény természetesen itt is több szálon fut, és ezek véletlenszerűen keresztezik egymást, emellett a jól ismert párbeszédes poénok, aranyköpések is feltűnnek, amik még magyar fordításban is ütnek, így várom a szinkront. Azonban a cselekmény középpontjában most nem gyémánt vagy puskák állnak, hanem pénz és egy kölcsönadott aztán ellopott kabalafestmény. Tudom, hogy ez nem a valóság, de sosem gondoltam volna, hogy az ingatlanüzlet ilyen érdekes is lehet. Először kicsit még féltem is tőle, de Guy Ritchie megoldotta. Ahogy nagyjából minden mást is: a soundtrack ismét remek, sikerült újabb jó zenekarokra felfigyelnem, a színészek közül mindenki jól játszott, nem is tudok kedvencet kiemelni, mert akárhogy gondolkozok legalább 3 jut eszembe. De az eddigiekkel ellentétben a RocknRollában egy nő is fontos szerepet kap. Ő Thandie Newton aki, igazán megérdemelte, hogy bekerülhessen filmbe, hiszen hibátlanul játszik.
Elég mérges voltam, amikor megtudtam, hogy ennyit csúszik a magyar premier, az angliai bemutatóhoz képest, de egy szempontból, azért mégiscsak jó ez így: legalább egy ilyen zseniális filmmel kezdhettem az évet. Guy előző gengszterfilmjeit úgyis jó párszor (persze nem elégszer) megnéztem már, és szerencsére a hangulat teljesen megmaradt. Az elején azt írtam, ugyan hogy felesleges az összehasonlítás, de egyben elkerülhetetlen is, így megejtem: a RocknRolla lemarad a Blöfftől, de talán csak egy hajszálnyival, ami azért nagyon jó eredmény. A Ravasz… szintjét pedig nálam simán hozza, tehát akinek az említett művek tetszettek, ezt se hagyja ki semmiképpen. Értékelésként pedig 99%-ot adok rá, és akkor ebben keveredik az objektivitás a szubjektív véleményemmel. De végül is ezt a blogot azért csinálom, hogy a saját nézőpontomból írjak a filmekről, másrészt pedig, akkor is csak apró hibákat találok benne, ha teljesen objektíven nézem. Vagyis Guy Ritchie egy újabb tökéletes brit gengsztermozival ajándékozta meg a közönséget, ahogy azt csak ő tudja. Én pedig már most nagyon várom a dvd-megjelenést és a folytatást is, hiszen talán csak egy külön bejegyzésben tudnám leírni azokat az érzéseket (mind pozitív), amiket a teremből kifele jövet éreztem. De röviden: a rendező rajongójaként a hosszú várakozás után, magas követelményekkel, teljesen le voltam nyűgözve.Éreztem én, hogy ez az „én filmem” lesz.
Végül kitérek a magyar címre is, amit szándékosan nem használtam eddig az értékelésben: nem látom semmi értelmét annak, hogy egy nem magyar címet átfordítottak egy szintén nem magyarra. Talán jobban megfogja az embereket az, hogy „Spíler”? Nem hiszem. De a címnél még elmegy, inkább az zavart, amikor film közben is a „RocknRolla” szó elhangzásakor a feliratban az állt, hogy „Spíler”. Nem fogok örülni, ha azt hallom majd, hogy így hivatkoznak rá, de ezzel persze semmit nem veszít a mű az értékéből.
Egyébként érdekelne mit ábrázolt a festmény.
-dzsolt7-
-dzsolt7-
