Ez a film tipikusan abba a kategóriába tartozik, melyeknek az alapötlete jó, a megvalósításban azonban akadnak hibák rendesen. Szeretem a kevésszereplős filmeket, ezért tetszett, hogy igazából itt is két szereplő van. Közülük Wes Bentley alakítása teljesen rendben van, az ilyen alkotásokban megszokotthoz képest pedig különösen jó. Számomra ő volt a film megtekintésére szánt másfél óra legnagyobb pozitívuma, de ehhez az általa alakított karakter is hozzájárult. A másik főszereplő, Rachel Nichols, helyére azonban nem lett volna nehéz jobb színésznőt találni. A játéka néhány esetben már irritált. Valahogy sikerült egy hülye csajt hülyén játszania. Ez talán pozitívumként is felfogható, de én nem úgy éltem meg.
A viselkedése sablonosságát és logikátlanságát látva szinte én jöttem zavarba. Ilyen helyzetben miért nem megy bele senki az elrablója játékaiba? Szerintem egy próbát megérne. Az biztos, hogy jobb ötlet, mint egy villával jól hátbaszúrni a gonoszt. A másik okossága meg, hogy nem ismeri fel a telefonban a csávó hangját. (Bár én szinkronnal néztem, így nem tudom, talán eredeti hanggal tényleg nehezen felismerhető volt.) A film végére azért persze még ebből a szerencsétlen áldozatból is tökös csaj lesz, de addig nem olyan egyszerű eljutni. A P2 ugyanis elég lassú, vontatott. Nem vártam Golyózáporhoz hasonló tempót, de azért egy kicsit gyorsíthattak volna rajta, ha másért nem, hát az érdeklődés fenntartása érdekében.
És eszembe jutott a másik pozitívum a végére: a véres jelenetek egészen jól meg vannak csinálva, még ha nincs is sok belőlük. Mintha egy kicsit még jobbak is lennének az átlagosnál, de ebben nem vagyok biztos, mivel nincs friss viszonyítási alapom, és ez az alkotás el is vette a kedvem, hogy mostanában szerezzek.
Talán meglepő, de még a felsorolt negatívumok ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem a filmet. Igazából azt kaptam, amire számítottam: egy tucathorrort, amiből ha egyet látott az ember, az olyan mintha az összeset látta volna. Igaz, hogy van benne pár jó ötlet, de amíg végülis lett belőle, az nem képes kiemelkedni az átlagos kategóriából. Legfeljebb Wes Bentley játékára fogok emlékezni belőle egy kis idő múlva. Értékelés:60%
Azért azt még megemlítem (akkor is, ha régebben írtam már), hogy bár sokan szidják a Fűrész-sorozatot, azért mégiscsak kiemelkedik napjaink horrormezőnyéből – főleg az első rész – még akkor is ha ez nem nagy teljesítmény. A P2-höz hasonlítva például, egyértelműen eredetibb, sokkolóbb és véresebb is.
-dzsolt7-
