És egy év után eljött az a bejegyzés, aminek ugyanaz a címe, mint az aláírás, vagyis magamról fogok írni. Persze nem a kedvenc színemről vagy a magasságomról lesz szó, hanem inkább a filmekkel kapcsolatban írok le néhány infót. Először is a kedvenc filmem, amiről még ma fogok írni külön is: Blöff. Azt, hogy miért ez a kedvencem, nem tudom pontosan megmondani, de az biztos, hogy azután kezdtem el többet foglalkozni a filmekkel, hogy ezt láttam. Ezen kívül még a következőket szoktam a kedvenceim közé sorolni, ha többet is lehet mondani: Top Secret, Shop Stop, Kutyaszorítóban és mostanában a Golyózáport is elég gyakran megemlítem. Műfajilag leginkább a gengszterfilmeket szeretem, amikben sok nyelvi poén van, illetve a jól eltalált dráma-vígjáték keverékeket és az utóbbi időben a road moviekra
is eléggé rákaptam. A számomra legellenszenvesebb műfaj pedig egyértelműen a romantikus vígjáték. Akkor már inkább nézek meg egy romantikus filmet az „ütős” poénok nélkül. De egyébként bármilyen filmet megnézek, csak jó legyen. Érdekes például, hogy nagyon szeretem Az utolsó csók-ot, ami pont beleillik a romantikus vígjáték besorolásba.
Egy filmben nekem a következők a legfontosabbak: nyelvi humor, idézhető szövegek (ahogy azt már írtam is), a szereplők cselekedeteinek logikussága, realitása, illetve a sablonok lehető legnagyobb mértékben való elkerülése. De ezek sem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egy alkotást jónak találjak. Tehát nem tudom pontosan definiálni miből is össze számomra egy jó mozi.
Na, egyelőre ennyit magamról, majd ha esetleg valami még eszembe jut, vagy valami megváltozik, akkor frissítem ezt a bejegyzést.
-dzsolt7-
