Emlékszem amikor kiskoromban először megláttam Indiana Jonest: Harrison Ford azonnal megfogott a kalappal a fején és ostorral a kezében. Azóta szeretem a kincskeresős kalandfilmeket. De nem igazán találtam Indy-hez hasonlót, egészen Ben Gates-ig, a Nemzet aranyában. A Nicolas Cage által játszott karakter olyan volt, mint egy modern Indiana. Most pedig – a sikerre való tekintettel – itt a folytatás. Lássuk milyen lett!
Nagyon kevés folytatásnak sikerül túlszárnyalnia az első részt. Ez itt sem sikerült, de azért nem kell erőteljes romlásra számítani. A készítők alkalmazták az általános folytatásreceptet: ami az előző részben jó volt, azt – legfeljebb egy kis átalakítással – meghagyták, ehhez hozzádobtak néhány újítást és egy új sztorit. Ebben az esetben, azzal van a baj, hogy túl sok mindent hagytak meg és kevés az igazi újítás. A zene például több jelenetben is ugyanaz, mint ami az első részben volt. Ennek megvan ugyan az az előnye, hogy megmarad a fíling, de szerintem jobb lett volna valami hasonlót, mégis újat használni. A film vége viszont egyértelmű másolás, rengeteg párhuzam található a két rész befejezése között: az utolsó „kulcs” a mélybe vezet, ahol nem túl biztonságos a padló állapota, de azért túljutnak ezen az akadályon, az aranyváros pedig erősen hasonlít a templomos lovagok kincsére és befejezésnek itt is jutott egy poén.
Ha már poénról van szó, meg kell említenem, hogy a humoros részeket nagyon jól eltalálták! Nálam ebben mindenképpen übereli az előző filmet. A legtöbb vicces rész természetesen Riley-val kapcsolatban akad, de egy-egy nevettető beszólást több szereplőtől is hallhatunk.
Az akciójelenetek eléggé látványosak, persze nem John Woo-szinten mozognak, de egy kalandfilmhez illenek. Ezzel kapcsolatban csak azt nem értem, hogy ha mondjuk egy jelenetben még autós üldözést hajtanak végre Londonban, jókora zűrzavart okozva, a vágás után pedig már Amerikában vagyunk, akkor az előző eksönnek semmi következménye nem lett? Jó, ez így érdekesebb, mintha egy rendőrségi igazoltatást néznénk, de attól még logikátlan. De ez nem a Titkok könyve bűne, sok helyen előfordul, csak éppen most írtam le.
Ami viszont zavart az a vágások minősége volt: néhány helyen előfordult, hogy túl hirtelen volt a váltás, vagy egyszerűen amatőr módon oldották meg.
De ez a néhány hiba, nem vesz el sokat a film értékéből, kalandfilmek kedvelőinek még így is kötelező darab. Az, hogy nem olyan jó mint az első film, főként az újítások hiányának tudható be, ezért lehet, hogy ha ezt készítik el először ez tetszene jobban – de nem így történt, tehát ez mellékes. Az viszont már kevésbé, hogy a filmet 86%-ra értékelem.
-dzsolt7-
