Amikor leültem megnézni ezt a filmet tele voltam negatív előítéletekkel. Ennek köszönhetően sikerült viszonylag kellemeset csalódnom benne, de azért lenyűgözve még így sem voltam. Sőt igazából megelégedve sem. A sztori legelejét úgy, ahogy van már jópárszor láthattuk: elvált család, munkanélküli apuka, akiben csalódott a kisfia. De a folytatás sem mondható teljesen újnak: megelevenedő figurák is feltűntek már néhányszor a vásznon...
Pedig a színészi felhozatal (Ben Stiller, Robin Williams, Owen Wilson) még akár optmizmusra is okot adhatna. De ez önmagában kevés. A sztori - mint már írtam - nem túl eredeti, a poénok többsége sem az igazi, a "drámai" érzelgős részek pedig egy az egyben elcsépeltek. Egyetlen dolog mentette meg a filmet és ez is motivált arra, hogy végignézzem: a film szórakoztatott. Szinte végig jól éreztem magam, néha akaratlanul is elmosolyodtam/nevettem a kisebb humoros részeken. És ez az amit ma nagyon sok igazán komolyan összerakott alkotás nem tud megadni: a szórakoztatás! Pedig talán valahol erről szól az egész. Van abban valami jó érzés amikor egy cowboy és egy római hadvezér egymás mellett, csapzottan, mégis kőkeményen sétálnak, vagy amikor a fáraó kezébe veszi az irányítást. Apró kis dolgok, amik nem mindenkinek tetszenek, de nekem bejönnek. Ezek óvják meg az egészet a totális leértékeléstől, persze ettől sem vagyok nagyon meghatva, így a 60% tükrözi az összegzett véleményemet.
