Több helyen is negatív kritikát olvastam erről a filmről, valamiért mégis bíztam benne. Utólag visszagondolva, már tényleg fogalmam sincs, mi adhatott bizalomra okot. Talán Leslie Nielsen? Nos, róla is csak annyit tudok dicséretképpen elmondani, hogy nem annyira rossz, mint amennyire a film maga.
Pedig ha az alapötletet nézzük, akár még egy jó vígjátékot is kaphattunk volna. Ez viszont így kicsit visszaüt: szerintem, aki ilyen filmet készít, az önmagán kívül senki mást ne parodizáljon. Az igazán jó paródiához ennél sokkal több kell. Régebben talán még elment volna, de ma már egy sablonos fingós poén egyáltalán nem tartozik abba a kategóriába, amin a nézők többsége legalább elmosolyodik. És ez rengeteg egyéb jelenetre is igaz. A legnagyobb bajom az volt velük, hogy a néhány tényleg vicces részen való nevetéstől is elvették kedvem. Mert meg kell említeni, hogy ilyenek is akadnak, de sajnos elvesznek az izzadságszagú, erőltetett megmozdulások között.
A másik dolog, amit hiányoltam az a sztori, illetve annak eredetisége volt. A film címe Superhero Movie ugyan, de szinte csak a Pókembert parodizálja – egyéb szuperhősök minimális említésével – és végülis annak a történetét használja fel. A Horrorra akadva filmekben legalább több alkotás összegyúrt cselekményének többé-kevésbé viccessé tett változatával találkozhattunk, így nem lehetett pontosan tudni mi várható a következő jelenetben. Nem úgy, mint itt. Kis túlzással elmondható, hogy egy darab radírban több fordulat van, mint ebben a filmben.
Tehát ez nekem egy elég nagy csalódás volt, de csak magamat hibáztathatom, amiért nem hittem a kritikáknak. Mindegy, többször úgysem nézem meg, és nem is fogok túl sűrűn visszagondolni rá. Annak viszont nagyon örülök, hogy az előzetes tervemmel ellentétben mégsem moziban néztem meg. Akkor még jobban bánnám. Így viszont adok rá 35%-ot és már el is felejtem. Mindezek ellenére biztos vagyok benne, hogy jó pár ember lesz, aki megnézi és tetszeni is fog nekik. Ez így van rendjén, de én akkor sem merem senkinek ajánlani.
-dzsolt7-
Pedig ha az alapötletet nézzük, akár még egy jó vígjátékot is kaphattunk volna. Ez viszont így kicsit visszaüt: szerintem, aki ilyen filmet készít, az önmagán kívül senki mást ne parodizáljon. Az igazán jó paródiához ennél sokkal több kell. Régebben talán még elment volna, de ma már egy sablonos fingós poén egyáltalán nem tartozik abba a kategóriába, amin a nézők többsége legalább elmosolyodik. És ez rengeteg egyéb jelenetre is igaz. A legnagyobb bajom az volt velük, hogy a néhány tényleg vicces részen való nevetéstől is elvették kedvem. Mert meg kell említeni, hogy ilyenek is akadnak, de sajnos elvesznek az izzadságszagú, erőltetett megmozdulások között.
A másik dolog, amit hiányoltam az a sztori, illetve annak eredetisége volt. A film címe Superhero Movie ugyan, de szinte csak a Pókembert parodizálja – egyéb szuperhősök minimális említésével – és végülis annak a történetét használja fel. A Horrorra akadva filmekben legalább több alkotás összegyúrt cselekményének többé-kevésbé viccessé tett változatával találkozhattunk, így nem lehetett pontosan tudni mi várható a következő jelenetben. Nem úgy, mint itt. Kis túlzással elmondható, hogy egy darab radírban több fordulat van, mint ebben a filmben.
Tehát ez nekem egy elég nagy csalódás volt, de csak magamat hibáztathatom, amiért nem hittem a kritikáknak. Mindegy, többször úgysem nézem meg, és nem is fogok túl sűrűn visszagondolni rá. Annak viszont nagyon örülök, hogy az előzetes tervemmel ellentétben mégsem moziban néztem meg. Akkor még jobban bánnám. Így viszont adok rá 35%-ot és már el is felejtem. Mindezek ellenére biztos vagyok benne, hogy jó pár ember lesz, aki megnézi és tetszeni is fog nekik. Ez így van rendjén, de én akkor sem merem senkinek ajánlani.
-dzsolt7-
